Mindig bántott, hogy amikor valaki idejön és meglátogatja, akkor olyan sikeresen eljátsza a hattyú halálát és mindenki sajnálja, mert el is hiszi. Én meg azt hiszem el, hogy erre szüksége van, különben nem csinálná. Feltehetőleg. De azért nálam nem működik a dolog, túl sokszor belebukott a szerepbe. Azaz, jött a hehehehee és jaj segíts fel, mert szédülök és nem tudok menni és stb.
Aztán fél óra múlva meg csukódik a kapu és mit látok??
Na ezért vagyok kételkedő, amikor panaszkodik. S ezt az egészet, hogy én tök együttérző legyek és valóban megfelelően viselkedjek, sajnos ő cseszte széjjel. Aki nem hiszi, töltsön el vele legalább 1 hetet. (Azt hiszem, nem mondtam sokat.)
Valójában sajnálom az egészet és azért is kár, mert egyébként teljesen meg lehetne érteni mindazt, ami vele van, hiszen ebben a korban már minden olyan labilis. De ezt nem 98 évesen kezdte el, ezt csak megjegyezem, és azt is, hogy mennyire hajaz az egész az Öregnagymama stílusára, ami pedig nem egy rokonszenves és mindig megérthető móka volt.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése