Reggeli ébredés

2010. szeptember 29., szerda

Korántsem volt ilyen jókedvű. Fent voltam már, mert mmindig felkelek mostanában 3/4 5-kor, amikor Józsi elmegy. Hát persze leültem a számítógéphez és kopogásra riadtam. Zörgettek az ablakon. Zsolti volt az, a Piroska férje. Kinéztem, láttam, hogy Teri néni kint álldigáll az udvaron. Mint kiderült, náluk kiabált a kapu előtt. De most mehetett talán ki, mert Józsi még nem látta. Aztán lehet, hogy akkor is kint volt már szépen csendben, mert ellenkező irányban van a buszmegálló.

Szóval mégis úgy tűnik volt alapja annak, hogy Teri néni aggódott már többször is, hogy úgy érzi, nála nem stimmel valami és ebből baj is lehet.
Azért nem gondoltam volna, hogy ennyire igaza lesz. (Ha én így tudnék előrelátóan gondolkodni ilyen idős megzavarodott fejjel!!)
Most aztán vagyok a pácban, hogy mi legyen, mert ugyan bezárhatom, hogy ne menjen ki, de akkor be sem megy hozzá senki, ha gond van. A Zsuzsinak, ha adok kulcsot az rendben van, de bármi is is történik, nem tudnak bemenni hozzá.

 Megpróbálom egyelőre a kaput bezárni, talán elég lesz, akkor az utcára nem megy ki, de persze az sem jó, ha megfázik hálóingben. Gond ez a bezárás, mert mindig az jut eszembe, hogy ott a konvektor és mi van, ha valamit rátesz, begyullad?

Ma csak délelőtt leszek távol, majd meglátom mi lesz,  egész napos őrzőt kit találok itt?


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése