Bementem ma Teri nénihez, mert hétfőn voltam utoljára. Azt hiszem, ezt így tudom működtetni, hogy hét közben más-naponta benézek hozzá, hétvégét meghagyom a rokonoknak. A szobatársaktól tudom, hogy Gabi bácsi is volt nála, Klárival együtt voltak. Vittem be tiszta cuccokat, meg újra vettem ezt a felfekvés elleni krémet is. Azt mondták bent , hogy egész jól mozog. A szomszéd ágyon van egy olyan néni, hogy fogalmam nincs, miért van ő ott.
Teljesen egészséges, észnél van, nem is túl öreg, szóval nem értem. Ő mondta ma, hogy Teri néni még hasra is feküdt. Kispárna is van már a feje alatt, szóval kezd úgy kinézni, mint egy normális beteg. Magánál is volt, amikor bementem hozzá, mert amikor megkérdeztem, hogy van, a szokásos grimasszal és vállvonogatással felelt. Szóval tök úgy volt, mintha a régi lenne. Nem beszélgettem vele, mert olyan náthás voltam, hogy nem akartam agyontüsszögni az egész kórtermet, talán 1 percet, ha bent voltam. A nővéreknek vittem egy kilós kávét, hadd iszogassák. (Mondták, hogy nincsen felfekvése. Szenzációs! Micsoda matériából lett összerakva!) Szerintem, ahogy láttam, ha Teri néni akarna, fizikailag innen még vissza tudna jönni. Nem láttam ma reménytelennek az ügyet.
De teljes mértékben tőle függ.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése